Ha varázsló lennék
az utcára mennék,
s az emberek szívébe
szeretetet lopnék.
Kiengedném lelkük,
had szálljon szabadon,
mint szerelmes kacaj
a kitárt ablakon.
Mosolyt varázsolnék
szomorú szájakra,
csillogó szemeket
lélektelen arcra.
Ökölbe zárt kezet
kisimítanám,
hogy csak simogatni
tudjon ezután.
Lecsitítanék
minden hangos szót,
s nem engednék csak
vidámat, nyugtatót.
Virágokkal lenne
tele minden ablak,
sötétbe elvinném
sugarát a napnak.
Vidám zene szólna,
táncolna mindenki,
nem lenne szomorú
a világon senki.
Ember, állat, növény
mind boldogan élne,
nem lenne a Földön
senki se ki félne.
De nem vagyok varázsló,
így hát csak kívánom,
Hogy legyen szeretet,
és béke e világon.
2014.12.